Amerika felejt: a pápa Lincoln pódiumáról beszél Philadelphiában
Történelmi szempontból bizarr eseményre kerül sor jövő hónapban
Philadelphiában. Ferenc pápa arról a pódiumról beszél majd, ahol Lincoln elnök a
híres Gettysburgi beszédet mondta el. A legenda szerint Lincoln elnököt a
jezsuita rend gyilkoltatta meg. Ha ez az állítás hamis lenne, akkor is tudható,
hogy Lincoln legnagyobb ellenfele a katolikus egyház volt, amely jelentős
szerepet játszott az amerikai polgárháború kirobbantásában.
Az Észak és Dél közötti harc tétje az volt, hogy Amerika a
felvilágosodás eszméjére épülő szabad ország lesz, vagy a katolikus egyház
befolyása alatt élő ország, amely a “közjó” nevében korlátozza az emberi
jogokat, az egyenlőséget, és felszámolja a hatalmi ágak szétválasztását. Amerika
azért lehetett a szabadság hazája, mert a felvilágosodás és a szabadság, a
liberalizmus győzött. Annak köszönhette villámgyors fejlődését, hogy levetette
nyakából a vallás igáját és Róma szorongatását, ahogy ez Európában soha nem
történt meg, s Európában még további szörnyűségeket okozott. Amerika azok
földrésze, akik éppen a “keresztény Európa” évszázados üldözése elől menekültek
Amerikába. A polgárháború azt a kérdést döntötte el, hogy építhetnek egy szabad
országot, vagy az új földrészen is eléri őket “Róma szeretete”.
A tény, hogy a római pápa ugyanarról a pódiumról beszélhet,
amelyről Lincoln a híres Gettysburgi beszédét elmondta, szimbolikus jelentőségű:
Lincoln egyebek mellett azt mondta korábban, hogy “A polgárháború sosem jöhetett
létre a jezsuiták alattomos befolyása nélkül.” Azzal, hogy a pápa beszélhet a
polgárháborús áldozatok holtteste fölött mondott beszéd pódiumáról, arra utal,
hogy a katolikus egyház más eszközökkel, de legyőzi az amerikai
szabadságot.
Lincoln többször kifejtette, hogy a katolikus egyház és a
jezsuiták veszélyeztetik Amerika szabadságát, egyebek mellette ezt mondta: “A
pápaságnak köszönhetjük azt hogy országunkat legnemesebb fiainak vére vörösre
festi. Nagy különbségek voltak az északi és deli államok között a rabszolgaság
kérdésében, de sem Jefferson Davis, sem a Konföderáció egyik vezető tagja se
merte volna megtámadni az északi államokat, ha nem ígérték volna meg a jezsuiták
a demokrácia fedele alatt, hogy a római katolikus országok, mint pl.
Franciaországé a rendelkezésükre állna. Róma papjait, püspökeit és szerzeteseit
sajnálom, amikor a köznép felfedi, hogy ők nagyobb részben felelősök az ebben a
háborúban folyt könnyekért és vérért. Ezen ismereteimet azért fedem el a
nyilvánosság elől, mert ha megtudná a köznép, akkor a háború vallásháborúvá
csapna át, és tízszer olyan véres lenne. Teljesen kegyetlenné válna, amint
minden vallásháború ilyen. A teljes kiirtás lenne a célja mindkét
oldalon.”
Kép forrása: http://www.religionnews.com/2015/09/23/pope-francis-two-step-at-the-white-house-fight-global-warming-protect-religious-freedom/
Egy másik ismert idézet szerint: “Az északi és déli protestánsok
biztosan egyesülnének a papok és a jezsuiták kiirtására, ha megtudnák azt amit
nekem elmondott professzor Morse nekem mondott a Rómában szőtt tervekről,
amelyek köztársaságunk ellen szőttek, ha tudnák, hogy azok a katolikus papok és
apácák, akik naponta a partjainkra érnek a vallásuk tanításának, a nép
oktatásának és a betegek gyógyításának leple alatt semmi mást nem csinálnak,
mint hogy a pápának és Napóleonnak és más zsarnokoknak a küldetését teljesítik,
hogy elidegenítsék a szívünket az alkotmányunktól és törvényeinktől, hogy
elpusztítsák iskoláinkat, és hogy anarchiát hozzanak létre, ami van pl.
Írországban, Mexikóban vagy Spanyolországban, bárhol ahol szabadon akarnak élni
az emberek.”
Ezek után szentségtörésnek tűnik, hogy épp Philadelphiában, az
Independent Hall-ban beszélhet Lincoln pódiumáról a római pápa. Érthető lenne ez
akkor, ha a katolikus egyház bármit is megbánt volna abból, amit tett, vagy
megváltoztatta volna a nézeteit és az ideológiáját. Ezzel szemben az igazság az,
hogy “Róma örök”, “soha nem változik”, céljai ugyanazok, csupán sz eszközök
mások. Maga Ferenc pápa is jezsuita, s még nem derült ki véglegesen, hogy a
világ leggazdagabb palotájából a szegényekről szóló beszédei és a trónról
hirdetett alázat milyen célt szolgál. Ha nem ravasz jezsuita trükk, amellyel
többet érhetnek el, mint a századok során fegyverrel, akkor a szavakat tettek is
követnék. De tettekről szó sincs, a hódítás szándéka látszik.
Amerika alapítói és első elnökei még tisztában voltak azzal,
mitől lehet Amerika a szabadság földje, és mitől lehet más, mint Európa véres
történelme. John Adams, az Egyesült Államok második elnöke könyvet is írt erről,
amelyről maga így nyilatkozott: “A jezsuitákról írt történelmi művem bizony nem
szépirodalmi alkotás, de megkérdőjelezhetetlen tekintélyek állnak mögötte, és
elég részletes és fertelmes. A rend visszaállítása bizonyára egy lépés a
sötétbe, a kegyetlenség, a despotizmus, és a halál felé. …Egyszerűen nem tetszik
ha feltűnnek a jezsuiták. Ha valaha is létezett egy olyan testület, amely a
földi és a túlvilági kárhozatot megérdemelte, az Loyola társasága.”
Marquis de Lafayette erről azt mondta: “Az én véleményem, hogy
ha ennek az országnak, az Egyesült Államoknak a szabadságát elpusztítják, az a
római katolikus jezsuita papok alattomosságának lesz köszönhető, mivel ők a
legfurfangosabb, legveszélyesebb ellenségei a polgári és vallási szabadságoknak.
Európában ők okozták a legtöbb háborút.” Ez a tudás elhomályosult, miután Róma
új eszközökkel próbálja elérni ugyanazt. A kereszténydemokrácia köntösében
igyekszik elfoglalni az Európai Uniót. Orbán Viktor rendszere trójai falóként
működik. Ha Ferenc pápa másféle egyházat képzel el, és nem ezeket a célokat
követi, akkor az élete veszélyben van, a történelem tanúsága szerint a percei
megvannak számlálva. Róma igazi urai még pápákat is megmérgeztek, ha eltértek a
szervezet igazi céljaitól. De úgy tűnik, az arculatváltás a régi célokat
szolgálja.
John Meko, a rendezvényt szervező Foundations of the Union
League igazgatója, aki engedélyezte, hogy a pápa használja Lincoln pódiumát,
nagy lehetőségnek tartja, hogy a pápa erről az emelvényről szóljon a világhoz.
Ha Ferenc pápa nem ugyanazt mondja, amit Lincoln képviselt, és erre semmi esély
nincs, akkor ez a gesztus meggyalázása a néhai Lincoln elnöknek és a
polgárháború áldozatai emlékének. A gesztus üzenete az, hogy hiábavalóan haltak
meg. A katolikus egyház a kenetteljes szavak leple alatt elérheti azt, amit nem
sikerült a csatamezőn.
Lincoln Gettysburgi beszéde csupán 273 szóból álló szöveget az
amerikai történelem egyik legjobb beszédének tartják, utolsó mondatát gyakran
idézik. A beszéd 1863. november 19-én hangzott el, miután az északi hadsereg
véres csatában legyőzte a konföderációs déli hadsereget. A győztesek nem voltak
boldogok, gyászolták mindkét oldal halottait, és azokra gondoltak, akik
előidézték azt a háborút, hogy vallási köntösbe burkolva és Istenre hivatkozva
Amerikára is kiterjesszék világhatalmi törekvéseiket, és felszámolják a
szabadságot és az ember vele született jogait.
Ez volt Lincoln híres Gettysburgi beszéde magyarul: „Nyolcvanhét
évvel ezelőtt atyáink ezen a földrészen új nemzetet alapítottak, amely a
Szabadságtól fogant, és abban a gondolatban jött létre, hogy minden ember
egyenlő. Most pusztító polgárháborút vívunk, amely próbája annak hogy
fennmaradhat-e az a nemzet, amely így fogant és így jött létre. E háború döntő
csataterén gyűltünk ma össze. Azért jöttünk ide, hogy ezen a harcmezőn
felavassuk a végső nyugvóhelyét azoknak, akik e helyt az életüket adták, hogy a
nemzet tovább élhessen. Ezt kívánja a tisztesség és a jóérzés. De valójában nem
a mi tisztünk, hogy felavassuk, felszenteljük, megáldjuk ezt a földet. A bátrak
– élők és holtak –, akik itt harcoltak, felszentelték már helyettünk, s mi ehhez
hozzáadni vagy ebből elvenni nem tudunk. A világ aligha fog arról tudomást venni
vagy arra emlékezni, amit itt ma elmondunk, de amit ők itt megtettek, az sohasem
fog feledésbe merülni. Nekünk, az élőknek ezért az a dolgunk, hogy folytassuk a
munkát, amelyet az itt elesettek oly nemes lelkesedéssel vittek előre. Az a
dolgunk, hogy véghez vigyük az előttünk álló hatalmas feladatot, hogy az itt
nyugvók példája növelje elhivatottságunkat az iránt az ügy iránt, amelyért ők
meghozták életük végső, legteljesebb áldozatát, és hogy szentül fogadjuk: a
holtak halála nem volt hiábavaló, nemzetünkben Isten segítségével újjászületik a
szabadság, és a néptől, a nép által, a népért való hatalom soha el nem tűnik a
föld színéről.”
Barack Obama amerikai elnök találkozik Ferenc pápával az Ovális Irodában a
Fehér Házban, Washingtonban szeptember 23., 2015. A főpapnak ez az első
látogatása az Egyesült Államokban. Photo REUTERS jóvoltából/Jonathan Ernst
1865. április 14-én hajtotta végre John Wilkes Booth színész
Abraham Lincoln elleni sikeres merényletét a washingtoni Ford’s Theatre-ben. A
fejbe lőtt elnök másnap reggel belehalt sérülésébe, Booth azonban Lincoln
meggyilkolásával sem tudta megakadályozni a polgárháború befejezését és a déli
Konföderáció bukását. A jezsuiták és a katolikus egyház szerepe nem tisztázott
Lincoln meggyilkolásában, lehet ez egy összeesküvés elmélet a sok közül, de
tény, hogy Lincoln elnöknek, és mindannak, amit képviselt, a katolikus egyház és
a jezsuiták voltak a legnagyobb ellenfelei.
Nem lenne boldog, hogy egy jezsuita római pápa áll most
ugyanazon a pódiumon. Amerika első elnökei még tudták, hogy ez mit
jelent.
One thought on “Amerika felejt: a pápa Lincoln pódiumáról beszél
Philadelphiában”
https://nepszava.us/papa-lincoln/
Címkék: állam és egyház Amerikában, lelkiismereti szabadság, ökumenia, szabad vallásgyakorlás, vallásszabadság, vatikán